Miután Nicole elment elkezdtem tanulni, megírni a házit és egyszer csak anya toppan be teljesen vidáman és mosolygósan:
-Mire ez a nagy öröm?-kérdeztem anyát.
-Hát tudod Kicsim, remekek az új szomszédok és az új meló is csodás.! Ráadásul a főnököm aki nem Mr. High az, hanem egy magas, barna hajú és kék szemű ember az.
-Na Anya, a szőke hercegre vártál a fehér lovon, de az helyett megkaptad a barnát kocsin.! Hm.....ez valahogy nagyon tetszik nekem.!
-Jah, és a szomszédunk Lili, meghívott minket holnap este vacsorára úgy hogy holnap estére ne tervezz be semmit.!
-Melyik szomszédunk?
-A baloldali. Lili Mitchel.
"Ó a büdös P-be"- gondoltam magamban, na ez cumi Jessie, pont azokhoz kell menned akit eddig nagyon utálsz.! Anya szerintem látta rajtam vagy a csalódott arcomat vagy a kétségbe esettet:
-De ne aggódj Kicsim, van ott egy veled egykorú fiú is. Nagyon helyes, szerintem jól kifogtok jönni.!
-Ha te mondod Anyu, ha te mondod....
Gyorsan eltelt ez a délután és elmentem zuhanyozni és a szobám már félig meddig készen volt és már tudtam benne aludni, sajnos függönyök még nem voltak úgy hogy ha akart az a nagyképű David benézhetett a szobámba...nagyon tudtam neki örülni. De most igazából nem foglalkoztam vele csak leültem a kis tükröm elé és körbe raktam a fényképeimmel amiket még régen csináltam és valahogy nagyon jól mutatott, igaz van 1-2 amin csak én vagyok. Ezt ne értsd félre nem vagyok egoista csak az a néhány kép olyan emlék amire szívesen emlékszem vissza. Nagyon megijedtem ugyanis jött 1 üzenetem Bellától hogy sürgősen menjek fel Skype-ra és hogy muszáj web kamoznunk. Siettem ahogy csak tudtam, bekapcsoltam a gépem és bejelntkeztem és máris kaptam a hívást Bellától:
-Szia Jess, nem fogod elhinni mi történt.!
-Szia Bells, na mondd csak, ki vele.!
-Tudod van Rami, a suli PlázaCicája, nah képzeld miután te elmentél rá 1 napra elkezdett rá nyomulni Gorge-ra.! De nagyon olyan undorító, nagyon rossz hogy nem vagy itt és nincs aki leállítsa őt, szegény George már kész van idegileg.!
-Figyelj megmondom mit csinálj.! Egész nap legyetek együtt a többiekkel és a oda menne ne foglalkozzatok vele, az olyan mint ő úgy is azt szeretik ha oda figyelnek rájuk. Most hogy elmentem ők lehetnek a középpontban, nem mintha én ott lettem volna egyszerűen csak emberien viselkedtem.!- ekkor hirtelen felnéztem, de vissza is néztem nagyra nyitott szemekkel a lap-topomra, ugyan is épp az előbb láttam davidet a szobjában úgy hogy most menekülnöm kéne, de hova....
-Jess, mi van ott hogy ennyire nagyok a szemeid?!
-Áh, csak a szomszéd srác az.!
-Úúúú és jó pasi.!
-Az, egy igazi nép művészeti cserép edény!
-Akkor az a mai 'mindencsajazenyém' csávó.!
-Eltaláltad.
Mág kb. 1.5 órán keresztül beszéltem Bellával aztán elmentünk lefeküdni mind ketten.
***
Kicsit hosszú napom volt hiszen 6 órám volt és volt köztük tesi is, igaz kosaraztunk úgy hogy jó volt, de sajnos volt fizika is...igen fizika, még mindig utálom.! Szerencsére Nic mellett ülök és az egész órát végig tudtuk beszélni úgy hogy a tanár nem is vette észre. a nap folyamán csak ismerkedtem a sulival, a diákokkal meg persze a tanárokkal. Ma nem tudod haza kísérni Nicole mert mennie kellett haza mert anyukáával és a bátyjával mennek vásárolni. Sajnos megint nagyon jól jártam, ismét kint voltak a fiúk, igaz hogy David most nem volt ott ezért nagyon tudtam neki örülni, próbáltam gyorsan elmenni de az egyik, fekete tüsis hajú srác(a magasabbik) megfogta a karomat:
-Hé, Csak szeretnénk üdvözölni itt én Luke vagyok, ő pedig Jason.
-Bocsi a tegnapiért, de David nem nagyon bír magával mostanában ha egy jó csajt lát, ugyan is nem rég szakított és nagyon kivan.
-Semmi gond, köszönöm hogy leszólítottatok és hogy ezeket elmondtátok.! Szerintem még egy párszor fogunk még találkozni.!
-Csak nem acélbetétes bakancsod van?-kérdezte Luke.
-De igen. Imádom, miért?
-Ó, hát azért mert a North High-ba nem nagyon szokás ilyeneket hordani, ez inkább a mi sulinkra jellemző.!
-Csak nem rockerek meg punk-ok járnak oda?!
-De igen, a fél suli rocker meg punk.!
-Ezt nem mondjátok komolyan!?
Sajnos erre már nem tudtak válaszolni mert jött David és el kellett köszönnünk egymástól. Sikeresen haza értem még a 'nagyeste' előtt és áttudtam öltözni, sajnos kényszerítettek hogy valami "illedelmesebb" ruhát begek fe. Sajnos Anya nem igen szerette a pólóimat, de csak akkor mikor vendégségbe mentünk. Ezért hát felvettem egy sima lila (^-^) pulcsit és maradt a fekete csőgatyám illetve a bakancsom.
*****
Eljött az este és nagyon izgultam mikor becsöngettünk hozzájuk, egy kedves nő fogadott bennünket hatalmas nagy mosollyal:
-Sziasztok.! Üdv itt a szomszédságban, mi már találkoztunk de, én Lili Mitchel vagyok ő pedig itt a férjem Josh Mitchel.
-Helló.! Én is nagyon örvendek. Fáradjanak beljebb.!
Komolyan mondom mint egy hivatalban, na jó igaz hogy csak kedvesek akarnak lenni, de ez a szintű kedvesség már nagyon irritáló. Mikor láttam hogy jön David majdnem összeestem, igaz hogy eddig nem a legszimpatikusabb srác akivel eddig találkoztam, de el kell ismerni, irtó jó pasi:
-Üdv, én David vagyok.
-Szervusz én Elizabeth Night vagyok, ő pedig itt a lányom Jessie.!
-Helló, már volt szerencsénk találkozni.!
-Igen, már volt.
A vacsora nagyon kellemesen telt el, giaz kicsit unatkoztam és az is eléggé zavazrt hogy David mellé ültettek, de kibíro, csak az ami ez után jött, na az aztán tényleg nagy fájdalmat okozott, de egyben meg is lepett hogy anya ezt megengedte:
-David, miért nem mentek fel a szobádba Jessievel, biztos ti is jobban éreznétek magatokat.!-mondta Lili.
-Jaj, nem kell. Én itt is igazán jól érzem magam.-próbálta ellenkezni a dologgal.
-Jaj ugyan már Jess, mind a ketten 16 évesek vagytok, még i csak jobban megértitek egymást mint velünk.!
-Jó rendben van.- ránéztem Davidre, ahogy láttam nem nagyon akar ellenkezni.
Felmentünk a szobájába, egy szép kis lépcső vezetett oda tele képekkel amik nagyon szépek voltak, mikor oda értünk az ajtójához és beengedett akkor egyből az ablakot láttam meg először az ismerős kis szobával a túl oldalán:
-A te szobád igaz, láttam tegnap ahogy beszéltél a barátnőddel, elég érdekes témákról lehetett szó ha annyira nevettél.
-Te leselkedtél?
-Nem, csak valahogy nagyon kiszúrta a szemem amikor majdnem leestél az ágyról mert annyira nevettél.!
-Hát vanak elég érdekes beszélgetéseink Bellával.
Körbe néztem a szobában és az első dolog amit kiszúrtam az a Marilyn Manosn CD gyűjteménye volt az:
-Te szereted Marilyn-t?
-Igen, ez teljesen alapvető. Miért, te i szereted?
-Viccelsz velem?! Imádom kb. 3 albuma meg is van a telómon és áh, imádom ezt az embert.! Ahogy a zenéiben magamra ismerek és elképesztő hogy milyen mélyenszántó tud lenni néhány szövege.
-Igen, tudom. Csak nem acélbetétes bakancsod van?- majd David a sajátjára mutatott mert neki is az volt.- Te hogyan is kerültél a North High-ba ha oda vagy Msrilyn ért? Ezért feltételezem hogy a rockot képviseled, meg a cipődből is.! Miért nem a South High-ba jöttél?
-Igazából meg sem volt időm nézni a sulikat, hiszen anyám Fő-Főnöke választotta ki nekem azt a sulit. De ha tudom hogy ott vannak a ti sulitokban a rockerek akkor odamentem volna.!
-Ez érdekes, iyet még senkitől sem hallottam.! Főleg nem egy olyantól mint amilyen te vagy.!
ekkor közelebb lépett hozzám, sokkal közelebb:
-Miért, én milyen vagyok?
-Hát vicces, kedves, rocker- és miközben ezt a 3 dolgot kimondta annál közelebb lépett- szép, okos, szép szemű és azt hiszem belé vagyok zúgva.!
Ekkor már teljesen ott állt előttem és megakart csókolni, és ami a még rosszabb hogy én is majdnem vissza csókoltam neki, de hála az égnek kopogtak az ajtón hogy mennünk kell.
Mindenkit megöleltünk mikor elmentünk, kicsit feltűnően Davidet jobban és hosszasabban öleltem. Mikor haza értünk Anya a szokásához híven kérdezősködni kezdett:
-Na, és mi olt David szobájában?
-Semmi, beszélgettünk és kiderült hogy nem is bunkó. És hogy jó az ízlése!
-Akkor már értem hogy miért ölelted Őt úgy.!
-Ezzel meg mire akarsz célozni?!
-Jaj semmire az égvilágon, semmire.!
Kérdőn néztem Anyára de aztán felmentem és lezuhanyoztam és felvettem a pizsim, mielőtt lefeküdtem volna megnéztem a képecskéimet és meg fésüködtem, és láttam ahogy David is az ő haját igazgatja és ezen kénytelen voltam elmosolyodni, sajnos észre vette és intgetett, vissza intettem neki és rá mosolyogtam ő is rám. És úgy aludtam el hogy az volt az utolsó amit láttam máma, hogy David rám mosolyog, és valahogy nagyon jó érzés volt.
